ma:
holnap:
Irinyi János

Irinyi János

Üdvözöljük Létavértes város közigazgatási portálján
Skip Navigation LinksKezdőlap > Település > Települési anyagok > Természeti. épített környezet
Természeti. épített környezet

Természeti adottságok

Létavértes két táj határán fekszik, összesen 11 662 hektár területen. A település északi része a Dél-Nyírséghez, míg déli része már az Érmelléki Löszös Háthoz tartozik.

 

Parabolabuckák az északi határban
 
A Dél-Nyírségre jellemző homokformák (18-20 méter magas parabolabuckák, mocsári növény- zetet rejtő nyírvízlaposok) teszik változatossá az alföldi felszínt.
A homokos területek talajai kedvezőtlen termő- képességűek, az aranykorona értékek 7-13 között vannak. Erre a térségre a természeti adottságok alapján jellemző az Erdőspuszták név.
Az Érmelléki Löszös Háthoz tartozó kedvező talajadottságokkal rendelkező (mészlepedékes csernozjom) terület mezőgazdasági művelésre kiváló.

 

A környék éghajlata mérsékelt szárazföldi, a napsütéses órák száma viszonylag magas (2000 óra/év), az évi középhőmérséklet 10 °C. Az éves csapadékmennyiség alacsonynak mondható, hiszen az átlagos érték 600 mm alatt van. A csapadékformák közül a mezőgazdasági művelés szempontjából kiemelkedik a hó. Általában az év 42 napján borítja hó a földeket (2000. év után ez csökkent), az átlagos hóvastagság 17 cm.



Az éghajlati adottságok miatt a térségben a természetes növénytakaró uralkodó társulása a tölgy –kőris -szil ligeterdő, míg a magasabb térszíneken a  gyöngyvirágos tölgyes is megjelenik.
Ezek aránya ma alacsonynak mondható a mindenütt elterjedt, emberi tevékenység által uralt félig természetes, vagy mesterséges mezőgazdasági ökoszisztémákhoz (szántók, kertek, gyümölcsösök, legelők) képest.
A meglévő erdőterületek nagyobb része telepített akácerdő, illetve ugyancsak telepített fenyő és nyár. Ezeknek köszönhetően az erdősültség mértéke alföldi viszonylatban igen jónak mondható.


 
A déli határ csernozjom talajú
 
                                  A mesterséges víztározó     
 
A buckaközi mélyedésekben általában igen ingadozó
vízjárású vízfolyások és mocsarak (pl.: Mosonta-
mocsár) találhatók.
Az 1980-as években létrehozott létavértesi mestersé-
ges víztározónak elsődlegesen árvízvédelmi funkciót
szántak (a Felső-Tisza vidék tehermentesítése árvíz
esetén), azonban a későbbiekben horgásztóként is
funkcionált, helyi horgászegyesület alakult, rekreációs
funkciói is voltak.
Az 1990-es csapadékszegény évek következtében a
tó kiszáradt, a halállomány elpusztult, újratelepítésre
nem került sor.A 2006-ban megalakult önkormányzat
tervezte a vizes élőhely környezetének újbóli haszno-
sítását. Érdemben nem történt semmi.
A területen a talajvizek átlagosan 2-4 méter mélység-
ben találhatóak,míg bizonyos helyeken a nagyobb
löszborítottság miatt8-14 méter mélységig is le kell fúrni.


Komoly próbafúrások eredményeként a fosszilis rétegekben 72-78 °C -os termálvízre bukkantak a település alatt. (A víz összetétele valószínűleg hasonló a Debrecenben és Hajdúszoboszlón kitermelt hévizekével.)
A közelmúltban végzett kutatómunka eredményeként az északi határrészen jelentős gázlelőhelyre bukkantak.


        
                    A gázlelőhely                                                                                  Irinyi Arborétum



     
                               Erdőspusztai táj                                                                         Egyhajúvirág

Leggyakoribb szélirányok az északi, északkeleti, illetve a délnyugati.

A település egy része, botanikai különlegességei miatt természetvédelmi oltalom alatt áll, mint a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet része.

A Kék -Kálló völgye botanikai gyűjtőhelye a Nyírségi természetes élőhelyeknek (nyírvízlaposoktól az ezüsthársas tölgyesig). A Dél-Nyírséghez tartozó "Kiserdő" nevű tájrészlet (Újléta határában) rendelkezik Magyarország egyik legnagyobb  Egyhajúvirág  állományával.

A Létavértes és Pocsaj közötti terület látványos löszformák, különleges geomorfológiai képződmények, ugyanakkor löszpusztai növények élőhelyei is, ezért ez a táj a Bihari - sík Tájvédelmi Körzet része. A löszleszakadás közelében húzódó Ér völgyében található láp igen ritka jégkorszaki maradványnövények gyűjtőhelye.

(Turóczi B. 2015.)



120/2016.(X.25.)Öh. számú határozattal elfogadva Beszámoló Létavértes környezeti állapotáról, a környezetvédelem helyzetéről.